Kérdezze meg kezelőorvosát!

Dr. Méhes Pál: Ínyünkre való

A cikk a Szimpatika Magazinban jelent meg: http://www.szimpatika.hu/cikkek/3843/ha_nem_akarunk_fog_nelkul_elni/

fogszElőbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz fogászati beavatkozásra, töméstől a teljes fogsor pótlásáig széles a skála. A hagyományos és a legmodernebb technikákról, no meg a költségekről beszélgettünk dr. Méhes Pál szájsebész – implantológussal, a Méhes Fogászat és Szájsebészet (1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 77/a, www.mehesfogorvos.hu, 1-252-90-99) vezetőjével.

Miért lyukad ki az emberek foga?

Szuvasodás a szájüreggel érintkezésben levő fogon alakulhat ki úgy, hogy valamilyen higiéniai mulasztás miatt lepedék tapad meg. Ez ételmaradékból, baktériumból stb. állhat, és a lepedékben felszaporodó baktériumok anyagcsereterméke a sav, ami megbontja a zománc struktúráját. Ekkor egy üreg keletkezik a fogzománcon, amiből már ki sem lehet tisztítani a lepedéket, így egyre nagyobb lesz a lyuk. Vagy fájdalom jelzi, hogy gond van, de gyakori, hogy valaki egyszer csak ráharap valamire, és az üreg teteje beomlik. Ilyenkor sokan azt hiszik, hogy egyik napról a másikra kilyukadt a foguk. Ezért kell évente eljönni ellenőriztetni a fogakat, mert lehet, hogy a páciens nem látja a bajt, de mi már igen – akár szabad szemmel, akár röntgennel.

Ha eljön az a pont, amikor a fog összeomlik és már betömni se lehet, akkor készítenek hidat vagy ültetnek be implantátumot?

A fogorvos mindig a fog megtartására törekszik. Ha sima töméssel már nem lehet megoldani a problémát, akkor még mindig ott van a gyökérkezelés lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a fog üregrendszerét, amiben élő idegek, kötőszövetek, erek stb. vannak, feltárjuk, kitisztítjuk, fertőtlenítjük és hermetikusan egy gyökértömő anyaggal lezárjuk. Ezzel az eljárással a fog élete a legtöbb esetben jelentősen meghosszabbítható. A gyökérkezelés alternatívája, hogy kihúzzák a fogat. Ha pedig elveszítünk egy fogat, akkor jön a fogpótlás, aminek több fajtája van: lehet beragasztott és kivehető, és a kettő kombinációja is. Rögzített fogpótlás akkor készül, ha kellő számú ún. pillérfog van, azokra koronát készítünk, és a koronák között lesz a hiányzó fogakat pótló úgynevezett hídtag, ami általában kobalt-krómból készül (mivel ez az anyag viszonylag ritkán allergizál), és fogászati porcelán borítja.

Ennek a fajta fogpótlásnak volt az elődje az aranyfog?

Az arany tulajdonképpen a kobalt-króm fémet helyettesíti, és nagyon alkalmas fogászati felhasználásra, mert rettentő precízen megmunkálható. Ritkán allergizál, a lepedék nem tapad meg rajta. Egy jól elkészített aranybetét, ami egy tömést helyettesít, akár egy életre is szólhat, és minél régebbi, annál jobb, mert együtt kopik a foggal – de ún. esztétikai zónába, tehát észrevehető területre nem tesszük, csak az őrlőfogakra. A hídpótlás lehet fémkerámia és fémmentes is. A fémmentes cirkónium-oxidból készül, erre applikálják rá a porcelánt, a cirkónkerámia a fémvázat váltja ki. Az előnye természetesen az, hogy esztétikailag sokkal szebben alakítható, hiszen nem kell a fém szürkeségét leplezni mindenféle rétegekkel. Ma már CAD/CAM-technológiával készítjük ezeket a pótlásokat, ez azt jelenti, hogy a fogorvos előkészíti a fogakat, lecsiszolja, lenyomatot vesz róluk, ezt beszkennelik, majd a számítógépen megtervezik a 3D-vázat. Azután a tervet elküldik egy központba, ahol egy öttengelyes, számítógép által vezérelt esztergagép elkészíti azt, így tökéletes váz készül – ez a legújabb technológia. A következő fogpótlásfajta a kombinált, amikor vannak még használható fogak, de vagy a számuk, vagy pedig az eloszlásuk nem teszi lehetővé rögzített fogpótlás készítését. Ilyenkor egy beragasztott hídrész készül, és ehhez csatlakozik egy házilag eltávolítható fogsorrész. Ezek ma már olyan korszerű technológiával készülnek, hogy egyáltalán nem hasonlítanak a nagymama rózsaszín fogsorához. Tökéletesen használhatóak és esztétikailag is rendben vannak. Aki ilyet kap, az először megijed, majd hálálkodik. A harmadik a teljesen kivehető pótlás, ami egy teljes mű- anyag fogsor. Ennek a rögzítésére több lehetőség is van, mióta az implantációs technika elterjedt, azóta lehet kombinálni ezeket a fogpótlásokat. Ha valakinek nincs kellő számú pillére, hogy komplett rögzített fogpótlás készüljön, akkor a pillérek számát implantátumokkal meg lehet növelni.

Az implantátumot úgy kell elképzelni, hogy egy csavart betesznek az ember állkapcsába, majd arra kerül az implantátum?

fog4Az implantátum egy tiszta körszimmetrikus titáncsavar, ami önmetsző menettel van ellátva. A műtét során kialakítjuk az implantátum fészkét. Ezután becsavarjuk az implantátumot, majd lezárjuk egy záró csavarral, és várunk, hogy összenőjön a csonttal. Az implantátum felszíne, ami közvetlenül érintkezik a csonttal, nagyon érdes. A csontsejtek belenőnek ezekbe a pórusokba. Ez általában 3-6 hónapig tart. Addig átmeneti fogpótlást visel a páciens. Ezekkel az implantátumokkal el tudjuk érni, hogy rögzített fogpótlás készüljön, sőt, még azt is, hogy egy teljesen fogatlan állkapocsnál kapjon a beteg nyolc implantátumot és egy külön hidat. De például a teljes kivehető fogpótlásoknál is vannak olyan módszerek, ahol a kivehető fogpótlást stabilizáljuk implantátumokkal. Nem váltjuk ki a fogsort, hanem egy patentrendszert építünk be a csontba, így amikor a fogsort beteszik, akkor a negatív és a pozitív patentek összekapcsolódnak.

 Hogy néz ki ennek a financiális része? A TB semmilyen szinten nem támogatja ezeket a beavatkozásokat?

Kétségtelen, hogy a fogorvosi ellátás drága, drágák a műszerek, az anyagok, a finanszírozás pedig nem megoldott. 1995-ben a Bokros-csomag részeként az államilag finanszírozott fogorvosi ellátást megszüntették. Az állami finanszírozás korlátozódott a nyugdíjasok és a kiskorúak ellátására, az aktív korosztály nem kaphatott térítésmentesen semmilyen fogorvosi ellátást, kivéve az elsősegélyt. A volt SZTK-fogorvosok „privatizáltak” és szerződést kötöttek az OEP-pel. Valamennyit enyhült a helyzet azzal, hogy az aktív korosztályoknak a fogmegtartó kezelése is az OEP-finanszírozás körébe került. Tehát mindenki tartozik egy OEP-finanszírozott fogorvoshoz, ezek általában a régi SZTK területén működnek. Ha ide elmegy a páciens, akkor elvileg ingyenesen betömik vagy kihúzzák a fogát, gyökérkezelik, mert az ott levő privatizált fogorvos ezeket a tevékenységeket az OEP felé elszámolja, és ezt megtérítik neki. Az a probléma, hogy a térítés nem megfelelő nagyságú, a valós költségeket nem minden esetben fedezi, ezért a fogorvosok igyekeznek spórolni, hiszen kénytelenek kihozni az OEP-térítésből pl. a tömést, hisz ráfizetnének, ha nem férnének bele a keretbe. Nyugdíjasoknál a fogpótlások alapesetét is az OEP támogatja, tehát csak a fogtechnikai önköltséget kell fizetniük a kivehető fogpótlásfajtákhoz. A koronát, hidat, rögzített pótlásokat nem téríti az OEP. A volt SZTK területén rendelő OEP-finanszírozott rendelők ebben az esetben teljesen piaci alapon dolgoznak. Ezt egyébként az emberek nem tudják, pedig ez lassan húsz éve így működik. Azt hiszik, hogy ha elmennek az SZTK-ba, akkor ott olcsóbb lesz a fogpótlás… Lehet, hogy olcsóbb lesz, lehet, hogy drágább, és az is előfordulhat, hogy ugyanannyi. A fogtöméseknél van különbség, hiszen ott nem kell térítést fizetni a betegeknek.

Kovács Zsuzsanna
2013.03.06.