A fogászati tanszék kialakulása Pesten

 

A 19. század közepétől vette kezdetét a fogászat, mint tudomány. Legelőször Németországban bevezetik nem kötelező tantárgyként az egyetemek orvosi karán, majd 1803-tól C.J. Ringelmann oktatja a Würzburgi egyetemen.

1844-ben a pesti egyetemen is felállítják a fogászati rendkívüli tanszéket. Ennek kezdeményezője Turnovszky Frigyes volt, aki kérvényezte, hogy fogászat professzorává nevezzék ki, azonban kérvényét elutasítják, felkészültségét nem látják igazoltnak. Ugyanezen évben Nedelko Döme lesz, aki végül megvalósítja a fogászat egyetemi oktatását, de nem kap ezért fizetést és cím nélküli oktatásra kap jogot. Így 1844. április 15.-én kezdetét veszi Nedelko tanítása. Elsősorban a fogak bonctanára és extractiójára vonatkozott a tanmegbízatása.

A tanszék felállítását követően Pfeffermann Péter kérvényt nyújtott be, amelyben a fogászat technikai részének oktatását kérvényezte, azonban elutasították.

Barna Ignác 1866-ban kap magántanári címet, aki egyetemi előadásait saját lakásán tartotta, és a poliklinika nyújtotta a beteganyagot, amelyet erre a célra alapított. 1871-ben megírta a könyvét, Fogászat címmel, amely az oktatást szolgálta.

Iszlay József és Árkövy József a 19. század végén fedezték fel, hogy a szájüregben végzett beavatkozások nagyon fontos fogászati szakismereteket követelnek, azonban ehhez megfelelő egyetemi felkészültség és oktatás szükséges.

Iszlay József 1881-ben kap magántanárságot, amely során ő is saját otthonában fogadja tanítványait, majd később a Bonctani Intézet tantermében tartja óráit. Korai halálának bekövetkeztével a Fogászati Intézet megszűnik.

Árkövy József kérvényezte a Rókus Kórházban, hogy egy kórházi osztályt állítsanak fel, azonban elutasították kérvényét. Ez után úgy döntött, hogy magángyógyintézetet nyit, amit 1880-ban meg is valósított. Előadásokat tartott, műtéteket, foghúzásokat végezett.. 1881-ben megkapta a magántanári címet, amellyel az egyetemhez csatlakozott, valamint támogatást is kapott a minisztériumtól. Az orvostanhallgatók száma egyre csak növekedett.  1889-ben áthelyezik gyógyintézetét a Rókus Kórházba. Iszlay József és Árkövy József együtt dolgozták ki a fogászati tanfolyam tervét, azonban az együttműködés nem tartott sokáig. Markusovszky Lajos felkarolja az egyetemi fogászat oktatását, és 1890-ben felállítja az Egyetemi Fogászati Intézetet.

1909-ben új klinikaépületet nyitnak meg Stomatológiai Klinika néven. Ezen a klinikán már a fog és szájsebészeti osztály, stomatológiai propedeutika, konzerváló és protetikai osztály is helyet kapott. Az előkelő betegek számára külön szobák létesültek. A klinikán alkalmaztak először fogtechnikust, aki Kreuter József volt. A klinika emeletén 1906-tól 1946-ig előadásokat tartottak.

A háború során részt vettek a háborús hősök, sérültek ellátásában, majd a klinikából a Vörös Kereszt-hadikórház lett. A kezelő helyiségekben kórtermeket rendeztek be.

Árkövy József nyugdíjazását kérte, amellyel a magyar fogászat történetében ezután jelentős fejezet zárult le.