A góc kijelentés mindig kételyekkel korbácsolja fel a kíváncsiságunkat, miközben háziorvosunk közli, hogy a megemelkedett fehérvérsejt számunk a referencia érték feletti tartományt érinti. A góc alatt egy rejtett, élettani szempontból viszont igen fontos „képződményt” értünk, amely károsan hat egészségünkre, és a szervezet bármely pontján kialakulhat. Általában tünetmentes, de amikor gyulladásban van maga a góc, igazán kellemetlen tünetegyüttes okozója lehet. Ezek a gócpontok igazi mérgező helyei az amúgy egészséges szervezetnek, ugyanis a különböző, az emberi szervezetre ártalmas baktériumok által termelt toxinok nyílegyenesen a véráramba kerülnek.
Abban az esetben gyanakszik háziorvosunk góc általi elváltozásra, amikor valamelyik szervünk betegségének nem találja a pontos kiváltó okát, vagy izületi gyulladás áll fent, vagy hajhullástól szenved az érintett beteg, fáradékonyságra, szemgyulladásra panaszkodik, vagy húgyúti problémái okoznak nehézséget a mindennapi élete során. Miután a háziorvosunk által javasolt módon, és az általa javasolt készítményekkel kezelésre kerültek ezek a tünetek, és határozottan érezzük, hogy mégis visszatérnek, akkor kell elkezdeni a gócok-gócpontok felkutatását, feltételezett helyüket, szerepüket a fokozódó egészségügyi problémáink miatt. A gócpontok leggyakrabban a fogak, a mandula és a vizelet-kiválasztási szervrendszer esetében jelentenek előfordulási gyakoriságot.
Az orvos először kikérdezi a beteget az összes kórelőzményről, majd a gócgyanús területet, fogakat, fogágyat, lágyrészeket is megvizsgálja. Ezután panorámaröntgen, intraorális röntgen készítésével teljes képet kap a fogorvos a beteg állapotáról. Ha a röntgenfelvételen a foggyökércsúcsnál látunk egy sötétebb, nem oda illően releváns részt, ami a gyulladás lehetséges helyét mutatja, akkor baj lehet. Viszont ez még nem azt jelenti, hogy góccal állunk szemben. Teljes bizonyossággal így sem állíthatjuk, hogy minden gyulladás góc, viszont azt igen, hogy minden góc egyben gyulladás is.
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a fogágyi (parodontális) gócokat sem. A fogágy-betegség lassan népbetegséggé növi ki magát. Jobbára a duzzadt, vérző fogíny, a kellemetlen lehelet jellemzi az ezzel a problémával élők mindennapjait. Ha ezek a tünetek fennállnak, olyan zeg-zugok alakulnak ki (egészséges fog körül is), amelyek fogmosással, fogselyemmel sem tisztíthatóak, így ezek az olyan típusú baktériumok melegágyai, melyek a fejlődésük során természetes savakat állítanak elő, ezáltal a fogszuvasodásért is felelősek. Először a fogíny szélét, szövetét, majd a fogmeder csontját károsítják. A fent említett életciklusuk alapján ezek a baktériumok az általuk kibocsátott toxinokkal együtt, a vérárammal továbbsodródva a távoli szerveknél okozhatnak súlyos megbetegedéseket.
Zömében a fogászati gócbetegség gyökérkezelés alkalmazásával kezelhető, illetve megszüntethető. Ha az érintett, gyulladt terület a kezelések hatására sem gyógyul meg, úgynevezett gyökércsúcs-rezekcióra is szükség lehet. A legdrasztikusabb esetben fog eltávolítása történik, de ebben az esetben is van lehetőség a fogunk pótlására. Ilyen megoldás a fogászati implantátum beültetés.
A gócok eltávolítása után is fennállhatnak azok a tünetek, amiket a gócok okoztak. Fontos, hogy rendszeresen járjunk fogorvosunkhoz szűrésre, ellenőrzésre.
Mindennapi életünk velejárója az étkezés. Tegyük ezt a tevékenységet is úgy, hogy ne csupán élvezzük azt, de kísérjük figyelemmel a legfontosabb segítő társainkat ebben a tevékenységünkben: a fogainkat.
jelentkezzen be hozzánk gócvizsgálatra!