Mint előző cikkeimben is említettem: a foghúzás egy olyan művelet, amely során a fogat eltávolítják a szájüregből, amelynek leggyakoribb oka az előrehaladott fogszuvasodás lehet. További ilyen gyakori ok lehet az előrehaladott paradontopátia, impaktált fog (amely az állcsontokból nem tud előretörni), és a fogszabályozás is. A szájüregben a fog eltávolítása után csontseb marad vissza, amelyet el kell látni ahhoz, hogy minél előbb meggyógyuljon. A fogat vagy egyben el tudják távolítani úgy, hogy a csont nem roncsolódott, valamint gyulladásos szövet sem maradt vissza, vagy gyulladásos szövetet és baktériumokat találhatunk.
A fog eltávolítása után normális esetben egy vérrög keletkezik az üregben, amely a seb gyógyulásában segédkezik, hiszen a sebet a szájüregtől elzárja, és meggátolja a fertőződést. Ezt követően makrofágok és fibroblasztok a vérrögbe kerülve elkezdik azt tisztítani, és kötőszövetet képeznek.. Elszaporodnak az íny hámsejtjei és elindul a seb hámosodása. 3 hét múlva egy kemény kötőszövet tölti ki az üreget, felületét pedig fogíny fogja fedni. Ezután 6 héten belül a csontképző sejtek csontszövetet hoznak létre, így a fogmedret csontszövet fogja kitölteni.
Mindezeket azonban késleltethetik az alábbiak:
– gyökérmaradvány maradt a fogmederben,
– idős kor
– terhesség,
– fehérjehiány
– C és D-vitamin hiány
– fogágy gyulladása
– fertőzött seb, stb.
Amennyiben túl nagy seb keletkezik a foghúzás során, és a fogágy roncsolódik, össze kell varrni a sebet.
Előfordulhatnak kisebb-nagyobb balesetek, amelyek miatt ki kell húzni a fogat. Melyek ezek?
Fogtörés: amennyiben nagyon meggyengült a fogállomány, eltörhet a húzott fog.
Idegek sérülései esetében: a baleseti sérülésnél elsősorban két ideg van kitéve: a nervus alveolaris inferior (alsó fogakat látja el érző beidegződéssel,) és a nervus lingualis (a fogínyt és a nyelvet látja el) Az idegek sérülése esetében érzéskiesés lép fel, amely pár napig fennállhat.
Lágyrészek sérülése: Előfordulhat az íny beszakadása, amikor egy húzás hosszú ideig tart. Az emelő megcsúszhat, és felsértheti a nyelvet, a szájpadot és a szájfeneket.
Elhúzódó vérzés: Egy foghúzás természetesen vérzéssel jár, azonban a több órán keresztül tartó vérzést el kell látni, amelyet véralvadást elősegítő anyagokkal kiviteleznek.
Arcüreg megnyitása: nagyon közel találhatóak a felső kis- és nagyőrlők az arcüreg aljához, így egy krónikus gyulladás következtében a vékony csontlemez a gyökércsúcs körül felszívódhat. A foghúzás alkalmával előfordulhat, hogy az arcüreg megnyílik.
Az arcüregbe történő gyökér bejuttatása: Amikor a gyökérdarabot emelővel próbálják meg eltávolítani, azonban az arcüregbe tolják fel véletlenül, akkor ezt a gyökérdarabot el kell onnan távolitan. Ezt a nyitott fogmeder felől is meg lehet oldani, de gyakoribb a Caldwell-Luc féle műtét, amikor az állcsont fossa canina területén egy rést nyitnak, és ezen keresztül távolítják el a darabot.
Az ideggel kapcsolatba kerül egy idegen anyag, és izgatja, ilyenkor kialakulhat a trigeminus neuralgia, amely nagyon nagy fájdalommal jár.
Csonttörés: Patológiás folyamat során előfordulhat a fogmeder vagy az állkapocs törése.
Postextractios alveolitis: (még leírni is nehéz) azonban egy komoly fertőzéses gyulladás a fogmeder csontjának, amelynek az oka máig ismeretlen. Ilyen esetben nem alakul ki vérrög, nagyon erős fájdalommal jár, amelyet fájdalomcsillapítóval sem lehet megszűntetni. mindezek mellett rossz szájszag, láz, helyi nyirokcsomó duzzanata is felléphet. Ilyenkor kitisztítják a fogmedret, fertőtlenítik, majd antibiotikumot írnak fel a fogorvosok, valamint fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentőt tartalmazó csapokat helyeznek el a fogmederben.
Látható, hogy a foghúzás napjainkban az egyik legáltalánosabb sebészeti beavatkozás, amely a szájsebészeten rutin műveletnek számít. A foghúzás utáni teendők betartásával hamarabb gyógyulhat meg a kialakult seb és környéke.