5+1 tévhit a fog- és szájápolással kapcsolatban

Annyi téves információt hallani erről a témáról, hogy épp itt az ideje rendet tenni a fejekben. 

1, FOGMOSÁS HELYETT ELÉG EGY ALMÁT ELRÁGCSÁLNI

Megelozes_alma_harapas_7

 

 

 

 

Régi tévhit, hogy egy alma elfogyasztása felér a fogmosással. Noha a gyümölcs egészségmegőrző hatását nem vitatjuk a táplálkozás terén, a fogakat tisztító, védő hatása azonban nem igazolódott. Éppen ellenkezőleg, az alma lepedékképző hatása mellett savas közeget teremt a fogak környezetében, ezzel gyengíti a fogzománcot és hajlamosít a szuvasodásra. Persze ez nem azt jelenti, hogy azonnal fogat kellene mosni egy alma elfogyasztását követően.

 

2, ÉTKEZÉS UTÁN MINÉL HAMARABB KELL FOGAT MOSNI

Étkezés után (legyen egy alma, vagy egy tányér csülkös bableves a tányérunkon) javasolt egy órát várni a fogmosással! Ez idő alatt tér vissza szájüregünk pH-ja savas kémhatásúról az optimális 7,2-es, enyhén lúgos értékre. A folyamat cukormentes, jó minőségű rágógumival felgyorsítható.

Miért fontos, hogy fogmosáskor ne savas kémhatás uralkodjon a szájüregben?

Ennek a magyarázata a fogak zománcszerkezetében keresendő. A fogzománc a nyál kémhatásától függően ad le és vesz fel ásványi anyagokat. A savas kémhatás az ásványi anyagok kioldódásának kedvez, a pH normalizálódása pedig segíti az ásványi anyagok visszaépülését. Étkezés után közvetlenül tehát nagyon kis mértékben meggyengül a fogzománc, és a túl hamar történő fogsikálással ezt az ideiglenesen meggyengült felületes zománcréteget megsérthetjük.

 

3, FOGMOSÁSKOR BEVIZEZZÜK A FOGKEFÉT

A fogmosás gyerekkorunkban elsajátított automatizmusait érdemes felülvizsgálni. Sokan kezdik a fogmosást a a fogkefére nyomott fogkrém bevizezésével, mert úgy „jobban csúszik”, jobban felhabzik a fogkrém. Majd a rutintól vezérelve általában az alsó, vagy felső fogak külső felszínén megkezdjük az unalmas sikálást. Érdekes és nem ritka tapasztalatunk a rendelőben, hogy a „kirakatban” levő frontfogak sokszor kimaradnak a sorból.

szajhigienia

 

 

 

 

 

Az első hiba a napi rutinban a fogkefe, vagy a rányomott fogkrém bevizezése. Ugyanis maga a felhabzó fogkrém már nem tisztít olyan jól! A fogkrém sűrű paszta állapotában a leghatékonyabb, akkor érvényesül legjobban dörzsölő hatása. Ráadásul a fogkefe sörtéi is akkor végzik leghatékonyabban munkájukat, amikor nincsenek átnedvesítve. Ezen okokból kifolyólag akkor tesszük legtöbbet fogaink egészségéért, ha fogmosás előtt se a fogkefe sörtéit, se a rányomott fogkrémet nem nedvesítjük be!

 

4, A FOGMOSÁST MINDEGY, HOGY MELYIK FOGAKNÁL KEZDJÜK

Az előző okfejtést folytatva, fogmosási rutinunk hatékonyabbá tételében fontos, hogy megértsük, mely fogfelszínek vannak legjobban kitéve a lepedék- és fogkőlerakódásnak. Általánosságban elmondható, hogy az alsó fogak belső felszínén gyülemlik fel a legtöbb lepedék, ami a nyelv alatti nyálmirigyek kivezető nyílásainak közelsége miatt a fogkőképződésnek is kedvez. Gyakran tapasztaljuk, hogy ezek a belső fogfelszínek valahogy teljesen kimaradnak a napi fogmosás rutinjából, pedig éppen nekik kellene a sor elejére kerülniük!

 

Két okból is fontos, hogy az alsó fogak belső felszínével kezdjük fogmosási szertartásunkat. Az egyik ok, hogy véletlenül se maradjon ki szájápolási rutinunkból ez a kényes terület. A másik, nem kevésbé fontos érv a javasolt sorrend mellett a fogkrém és a fogkefe sörték hatékonyságán alapul. A még száraz sörtékkel és a sűrű, jó dörzsölő hatású fogpasztával célszerű a lepedékképződésnek és fogkőlerakódásnak leginkább kitett területen elkezdeni a fogmosást!

 

5, SZÁJFERTŐTLENÍTŐK NAPI HASZNÁLATA

Lépten-nyomon újabb és újabb csodák születnek a gyógyszer gyártók laboratóriumaiban, a médián keresztül előszeretettel próbálják a közönséget meggyőzni arról, hogy a helyes szájápolás titka az egyszerre 10 funkciót betöltő új szuperfogkrém, vagy a 24 óráig maximális védelmet nyújtó csodaszájvíz. Az emberek pedig előszeretettel elkerülik a fogorvosi rendelőt, ha komoly cégektől ígéretet kapnak arra, hogy az ő termékük szinte minden fogászati panaszt sikerrel orvosol, vagy megelőz. Mintha az ínygyulladás azért alakulna ki, mert nem a megfelelő fogkrémet használjuk, vagy nem öblögettünk napi kétszer egy „baktériumellenes” oldattal.

fog-megorzese-

 

 

 

 

 

 

Az ínygyulladás azonban szinte minden esetben valamilyen „fizikai” irritáló tényező miatt alakul ki. Ez a gyulladást kiváltó tényező legtöbbször a lepedék és a fogkő, de sajnos gyakran találhatunk letört fogakat, vagy elálló szélű töméseket és fogpótlásokat, melyek otthoni, egyéni tisztítása sokszor nem is kivitelezhető. Az ínygyulladást kiváltó okot tehát értelem szerint csak „mechanikailag” lehet megszüntetni. A lepedék alapos fogmosással eltávolítható, de a fogkő és a nem megfelelő széli záródású fogtömés vagy pótlás már nem. Az ilyen egyénileg nem tisztítható területeken eltenyésznek a baktériumok, krónikus ínygyulladást, ínyvérzést okozva, ami az esetek jelentős részében fogágybetegségnek szolgál alapul.

 

Szájüregünkben száznál is több baktériumfajta éldegél, ideális esetben jótékony egyensúlyban. A szájflóra saját védekező rendszerünk elengedhetetlen része, hiszen az étkezéssel mindannyiszor különféle újabb baktériumokat juttatunk be a szervezetünkbe – akaratlanul is – és ezek egy része betegségek okozója lehet. Saját egyensúlyban lévő baktériumflóránk azonban az immunrendszerünkkel együttműködve megóvja szájüregünket attól, hogy a betegséget okozó baktériumok megtelepedhessenek bennünk.

 

Mivel a szájüreg és a saját baktériumflóra kölcsönös együttműködése biztosítja egészségünket, ezért igazságtalan dolog a baktériumokat közellenségnek tekinteni és vegyszerekkel felvenni ellenük a harcot. Mert a szájfertőtlenítők olyan baktériumölő oldatok, melyek válogatás nélkül pusztítják a jótékony és káros baktériumokat. Olyan, mintha ágyúval lőnénk verébre. A saját hasznos baktériumflóra kémiai meggyengítésével ideális környezetet teremthetünk szájüregünkben az „átutazó” baktériumok számára. Ráadásul a koncentrált oldatok hosszú távon ínyirritációt okoznak, ami további problémákhoz vezet.

 

Nagyon fontos tehát, hogy helyén kezeljük ezeknek a fertőtlenítő oldatoknak a használatát! Általánosságban elmondható, hogy a szájfertőtlenítők alkalmazása kúraszerűen ajánlott, leginkább a fogászati, szájsebészeti beavatkozásokat követő időszakban, vagy azután fellépő ínygyulladás esetén, amennyiben nincs lehetőségünk rövid időn belül konzultálni kezelőorvosunkkal!

 

+1, HA VÉRZIK AZ ÍNY, AKKOR AZT A TERÜLETET KÍMÉLETBŐL NEM TISZTÍTJUK MEG ALAPOSAN

A vérzékeny íny az esetek túlnyomó részében valamilyen „fizikai” irritáló tényező jelenlétére utal. Az ínyduzzanat, a vérzékenység a gyulladás csalhatatlan jele. Sajnos sokszor tapasztaljuk, hogy a vérzékeny íny területét elkerülik az páciensek a fogkefével. Ezzel az óvatoskodó hozzáállással azonban csak elodázzuk a probléma megoldását, sőt rontani fogjuk a tüneteket. A „fizikai” irritáló tényezők környezetében a lepedék óhatatlanul felgyülemlik, a benne tenyésző baktériumok pedig fokozzák az íny gyulladását.

 

A szájüregi nyálkahártya és az íny eredendően rendkívül jó regenerációs képességgel bír és csalhatatlanul jelzi, ha valahol szájápolási nehézség lépett fel. Ha csupán a több napos lepedék okozza a vérzékenységet, azt az érintett terület alapos kézi- vagy gépi fogkefével történő tisztításával rövid időn belül meg lehet szüntetni. Ha fogkő, szuvasodás, rossz tömésszél, vagy helytelenül illeszkedő fogpótlás okozza az ínyvérzést, akkor az ok megszüntetésében már szakemberre lesz szükségünk. Azonban ilyen esetekben is azzal tehetjük a legtöbbet ínyünk és fogaink egészségéért, ha fokozott gondossággal végezzük el szájápolási napi rutinunkat!